Szoros és izgalmakkal teli mérkőzéssel kezdte meg szereplését az Immortal Forces a negyedosztályban miután 2:2-es döntetlent játszott A kispad legjobbjai ellen. Ezzel pedig továbbra is veretlen, immár 12 mérkőzés óta.
Régóta várták már a fiúk, hogy visszatérjenek a negyedosztályba, ahol mostmár sokkal tapasztaltabb gárdával kell szembenézzenek a riválisok. Amióta kiderült, hogy a 2013-as tavaszi balul sikerült szezon után 2014 őszén ismét lehetőségük lesz bizonyítani, a mai napra vártak. A nyári időszakot ennek megfelelően pihenés mellett edzőtáborok is szinesítették, ugyanis az Immortal már csúcsformában akart megérkezni a negyedosztály összecsapásaira.
A játékosgárda is megváltozott kissé, az őszi keretből kikerült Bozzay Árpád és Kovács Simon, utóbbi egészségügyi problémák miatt nem játszhat, visszatérése várhatóan a tél elejére tehető. Horváth Áron pedig csak tartalékosként tudta vállalni a szezont. Rajtuk kívül még a rendkívül gólérzékeny Ites Balázs is távozott a csapatból és az országból is, pályafutását Lengyelországban folytatja. Mihályfi Béla viszont kikerült a tartalékosok közül és az előző szezonban nyújtott teljesítménye alapján bekerült a nagy csapatba. A kieső játékosok pótlására érkezett még Csengeri Tamás és Veszeli Sándor. Csengeri Royal Ultras-os múltal rendelkezik, így Kozma és Széplaki egykori csapattársaként jól ismeri őket.
Miután a sorsolás megtörtént, kiderült egyrészt, hogy az Immortal Forces a IV/A ligában küzdhet a bajnoki címért, másrészről az, hogy ismerős ellenfelekkel is találkozik majd az idényben. Ide tartozik a RAFC U20, akikkel még egy GTK-s sportnapon került össze csapatunk a negyeddöntőben. Legutóbb szoros meccsen maradt alul az Immortal, egy utolsó perces gól döntött a továbbjutásról. Egy másik ellenfél az a Csokinyuszik lesz, amely Ites Balázs egykori csapata. És végül, de nem utolsósorban a IV/A ligába sorsolták az Erkölcstelen Bedobást is, azt a csapatot, amely ellen debütált az Immortal a BME Villanyfényes Bajnokságban. Ez 2012 szeptemberében volt, erre a meccsre máig szívesen emlékeznek vissza az ős-Immortal tagjai, amikor is a szoros meccs végén bedarálták az ellenfelet, és egy 8:2-es győzelemmel vágtak neki a bajnoki címig tartó menetelésnek. Abban az idényben az Erkölcstelen Bedobás végül a második helyet kaparintotta meg az Immortal Forces mögött, így mindkét csapat feljutott. Ennek apropóján egy barátságos mérkőzés is megrendezésre került, ahol ismét nyertek az Immortalosok, ezúttal 14:10-re. Tehát harmadjára fog találkozni a két együttes, biztosan nagy tömegeket vonz majd a rangadó.
Ami a szezonkezdést illeti, A kispad legjobbjai ellen kellett először megmérkőzni. Csupán annyi háttérinformáció állt rendelkezésre a csapatról, amennyi a Villanyfényes honlapján olvasható, tehát az előző idénybeli teljesítménye alapján kellett belőni, hogy milyen ellenfél lehet. A statisztikák alapján egy negyedosztályos középcsapatnak tekinthető. Ez azért fontos, mert már az első meccs után sejteni lehet, hogy a negyedosztály résztvevőihez képest milyen játékerőt képviselnek az Immortalos fiúk. A mérkőzésen nem tudott részt venni Mihályfi Béla betegsége miatt, így kilenc fő állt rendelkezésre, azonban ebből voltak játékosok, akiknek kisebb sérülés nehezítette a dolgát. Csengeri térd- és Varga bokasérülése ellenére tudta vállalni a játékot.
A bemelegítés után a következő kezdő állt össze: hátul Varga és mellette ezúttal Széplaki, előttük Gergely és Veszeli, a kapuban pedig Papp Gergely védett. Már az első percekben komolyan kellett venni a találkozót, az ellenfél is győzni jött. Rengeteg támadás volt már rögtön a félidő elején, sok lehetőség adódott mindkét oldalon, semleges nézőként jó volt látni ezt a támadófocit. Kiélezett volt tehát a mérkőzés, de az Immortalosok kiválóan helyt álltak. Szemre az ellenfél talán kicsivel több hibával játszott, de ezt nem tudták kihasználni a fiúk, de A kispad legjobbjai sem tudtak előnyre szert tenni. Papp Gergely nagyszerű munkát végzett, ha pedig már vert helyzetben volt, mindig volt egy ember aki megmentette a csapatot. Ilyen volt például Gergely mentése a gólvonalról, ami így utólag fontos szerepet játszott az egy pont megszerzésében. Aztán a 13. percben Széplaki szerezte meg a szezon első gólját egy tipikus Széplaki-szóló után. Érezni lehetett, hogy itt nem lesz sok gól, ezért nagyon örültek a játékosok ennek az egynek is. A játék aztán úgy folytatódott ahogy eddig, helyzetek itt és ott. Amíg az Immortalnak inkább a passzolós támadásai voltak veszélyesebbek, addig A kispad legjobbjai a felívelős stratégiát választották, amelyet nyilvánvalóan már számtalanszor begyakoroltak, ugyanis rendkívül ügyesen hagyták ott az védőjüket, és valahogy mindig deja vu érzése volt az embernek, miután újra és újra végignézte, ahogy az ellenfél átíveli a védőket és forintos labdát ad a csatáruknak. Szerencsére a védőink nem hagyták annyiban a dolgot és szinte minden esetben utánamentek és megszüntették a veszélyt. A 22. percben azonban kiegyenlített az ellenfél, szépen megforgatták a védőinket és kihasználták, hogy fiaink nem követték le elég gyorsan az oldalváltást, így egy pillanatra szabadon lőhetett a "kispados" csatár, amelyet már Pap Gergely sem tudott kivédeni. Így tehát 1:1-es állással mentek szünetre a játékosok.
A második félidő máshogy volt kiegyenlített mint az első. A játékrész első felében A kispad legjobbjai, a második felében az Immortal Forces játékosai kapták el jobban a fonalat. A félidő elején nagyon nyomott a Kispad, kapufáig is eljutottak, és sajnos nem álltak meg idáig, a vezetést is megszerezték. Fordítottak tehát 1:0-ról 1:2-re. A 34. percben viszont megérkezett a válasz, az Immortal Forces vezetett támadást, amelyet Dienes Máté fejezett be. Itt kezdett fordulni a kocka, és bár továbbra is mindkét oldalon voltak helyzetek, az Immortal egyértelműen veszélyesebb volt. A vége fele többször is eldőlhetett volna a találkozó, de a helyzetek sorra kimaradtak. Jóval átlag feletti volt a szögletek száma is, de ezekből sem sikerült gólt szerezni. A lefújáshoz közeledve A kispad legjobbjai már többet hibáztak, talán fáradtak már, de több Immortal játékos előtt is adott volt a lehetőség, hogy győztes gólt lőjjön, Varga, Széplaki, Dienes, Gergely, Czibere mind nagyon közel jártak ahhoz, hogy a harmadik gólt meglőjék. Az utolsó percben még az ellenfél vezetett egy életveszélyes támadást, de Pap Gergely újabb hatalams védést mutatott be és megtartotta a pontot az Immortal Forces-nak, így a végeredmény maradt 2:2.
Újra azt kell mondjam, nagyítóval kellene keresni a gyenge pontját a csapatnak, mindenki odatette magát, hajtott, egyesek még a sérülésük ellenére is, jó teljesítményt nyújtottak a fiúk. Kezdve Pap Gergelytől, aki most is biztos pontja volt az Immortalnak, folytatva Széplakival, aki bár most csak egy góllal, de fontos pillanatban lőve megszerezte a vezetést. Dienes is remekül játszott, ahogy Varga, Gergely, Czibere és Kozma is. Az új szerzemények bemutatkozása pedig szintén jól sikerült, Veszeli a támadásokban, Csengeri pedig az egész pályán mozogva hozzátette a részét. Utóbbi ebből a szempontból előnnyel indult, ugyanis ahogy már korábban említettem, Kozma és Széplaki régi csapattársa.
Ha a csapatra fókuszálunk, láthatjuk, hogy igen bíztató a helyzet: olyan kvartetteket lehet összeállítani, amelyek ellen nem sokat tud tenni az ellenfél. A Royal Ultras-szos trió Vargával kiegészülve félelmetes négyest alkotott, de a Dienes-Gergely tengely is jól muzsikált. Amiben viszont még fejlődni kell, az a befejezések. Érezni lehetett, hogy még a szezon első mérkőzésén vagyunk, és ahogy az lenni szokott, még nem rázódtak bele az új idénybe a játékosok. Ezen mindenféleképpen javítani kell. Másrészről az előreívelős játék is problémás volt. Sokszor került túlságosan előre a csatársor, és így az előre tartó labda az ellenfélnél kötött ki. Figyelembe kell venni, hogy már nem Horváthnak lőjük fel a labdát, aki minden pozícióban és körülmények között képes becsúsztatni a labdát a hálóba. Ezen is javítani kell. De összességében pozitív az összkép.
Mindig el szoktuk mondani az első mérkőzés után az eredménytől függetlenül, hogy hosszú még a szezon, javítani és rontani is lehet még, ezért nincs sok értelme messzemenő következtetéseket levonni. Azt viszont kijelenthetjük, hogy ilyen kerettel és játékkal, amit az Immortal Forces mutatott, minimum a bentmaradás reális cél. A lécet persze majd lehet később emelni, de most még nagyon az elején vagyunk mindennek, azon van a hangsúly, hogy minél több pontot gyűjtsön a szeptemberi mérkőzéseken. Ez a döntetlen most arra elég volt, hogy bár nem hármat, de pontot szerezzen a csapat, és ne maradjon le az élbolytól. Arra is elég volt, hogy tovább tartson a veretlenségi széria. Hihetetlen, de már 2013. Június 12. óta nem kapott ki a csapat Villanyfényes meccsen. A történelmet tovább lehet írni a következő mérkőzésen, amely jövő hét csütörtökön kerül megrendezésre a RAFC U20 ellen, fontos lenne mostmár egy győzelmet is behúzni. Néhány nap és kiderül mire mennek egymással a csapatok, és sikerül-e visszavágni a GTK sportnapon elszenvedett vereségért. Hajrá Immortal!
Immortal Forces 2:2 A kispad legjobbjai
2014. szeptember 10. 20:00
4-es pálya
3 Immortal drukker
Gólszerzők:
13' Széplaki Ádám
34' Dienes Máté
